Polgári otthon
Vendéget látni, vendégnek lenni
A „Vendéget látni, vendégnek lenni” vendéglátás-történeti állandó kiállítás egy századfordulós polgári lakással kezd. A polgári lakás tabló szerint az előszobából nyílt a hálószoba, a szalon és az ebédlő. A szalon volt a reprezentáció és a vendégfogadás tere, a legdrágább bútorokkal, festményekkel, aranyozott keretekkel, télen sok helyen csak vendégjáráskor fűtötték. Külön gyerekszoba ritkaság volt.
A konyhában tűzhely, kredenc, fűszertartó, rézlábasok, a pulton kézzel írt receptfüzet. A cselédszobában vaságy, fölötte szentkép. A Cselédélet tabló szerint a 15–20 éves lányok hirdetésekből és cselédközvetítőkön, „cupringereken” át szegődtek el. A mindenes reggel hattól este tíz-tizenegyig dolgozott, havi 15–25 koronáért, a szobalány 25–30, a szakácsnő 30–35 koronát keresett.
A Kamra polcain sonka, befőttek, palackok. A befőzés kora nyártól késő őszig tartott, a száraztésztát nyáron gyúrták, amikor sok volt a tojás. Novemberben a birsalma, decemberben a disznóvágás termékei kerültek a kamrába. A tojást meszes oldattal vagy lenmagolajjal tartósították.
Mosókonyha, jégszekrény, fürdőszoba „Gloria” mosógéppel, felülről öblítős vécé és egy korabeli hirdetés egy egész házat ellátó központi vízmelegítőről. A komfort ekkor még újdonság volt, nem alapfelszereltség.
Az ebédlő a Huber család bútoraival van berendezve. Ők vitték a budai Várban a Fehér Galamb vendéglőt, amelyet még Huber József nyitott 1856-ban. A két világháború között Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Dayka Margit és Tolnai Klári is gyakori vendég volt. Interaktív játékok kérdezik: ki hova ülhet az asztalnál, és mi a háziasszony, mi a cseléd dolga.
Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a leány szépen beszéljen németül.Egy polgárasszony leveléből, 1899 — Cselédélet tabló
